Gyógyító zene, meditációs zene

Ennek a CD-nek a készítésekor ez volt számomra a legnagyobb trauma...megélni a pusztulás előtti pillanatokat...napokig szédültem, a fuldoklás kerülgetett...nem volt könnyű visszajönni sem onnan...de végülis sikerült.

Ezután a CD után nem sokra rá, megérkezett a "Nehéz Idők 2012" c. CD. Hát, mit mondjak...az előbbi sirató kismiska volt ehhez képest. Nehéz Idők 2012. 3 nap, 3 éjszaka dolgoztunk a stúdiós barátommal, Gyurival...ő a technikát kezelte, én a hangszereket.

Ez a CD pedig egy kemény beavatás...nem is ajánlom mindenkinek.Ilyen zenét nem csináltam előtte, s nem is fogok ezután sem csinálni...egyszerre szól az apokaliptikus civilizációs szörnyeteg a maga elviselhetetlennek tűnő zajaival és a harmónia hangzása. Szinte úgy kell sírva kibányászni a zajromok alól az élő dallamot, az ember harmóniáját. Aki ezt a CD-t meghallgatja, nagy erőpróbán megy keresztül...ezentúl senki és semmi nem fogja zavarni a harmónia létrehozásában és megélésében. Senki és semmi nem tántoríthatja onnan el. (Tételei: Ima a gyermekekért, az anyákért, a férfiakért, a Földért, s végül Ima a túlélőkért.)

Elég erős lett ez a CD. Tán túlontúl is. Éreztem, azonnal szükséges egy oldás. Így jött létre egy csodálatos zenemédiumi közvetítés, a Tündérkert.

Ma sem tudom, hogy hogyan, de szinte kötelező volt feloldanom az előzőekben megalkotott vas-sárkány-szörnyeteg döngéseit. 

A Tündérkert tételei mindegyike maga a báj, a kellem, a szépség idillikus hangképe. (Tételei: Napfelkelte, Tündérkert kapuja, Körjáték, Ringató, Tündér-szív, AZ Élet vize, Tündérszárny, Varázslat, és a Tündértánc.)

Végre felismertem, hogy körülöttem is, mint mindannyiunk között is ott vannak azok a tündérek, akik magukat mintegy álcázva teszik észrevétlenül a jót...segítenek az embereknek...csak nem mindig vesszük észre...ezek bizony emberi formát is öltenek olykor-olykor.

Valahogy még mindig erősnek éreztem a Nehéz Időket... Rájöttem, hogy ha a fent említett imákról levesszük a stúdióban a civilizációs szörny-zajokat, abban a pillanatban egy nagyon kellemes, minden hangját élvezhető zenét találunk. Ezeket az Ima c. CD-mben összegyűjtve találhatjuk meg.

Huh, egymás után, szinte folyamatosan jöttek ezek a közvetítések. De tán 2 hetet sem pihentem - nyár vége felé jártunk -, érkezett a Szív-virágok CD. (Tételei: Áldás, Békesség, Dicsőség, Szeretet). Nos, ezek a tételek tényleges megnyugvást adnak a hallgatónak, hátmég a hittel hallgatónak.

Öt hónap, öt CD. Úgy éreztem, itt az idő egy kis pihenésre. De kezdődött a tanév. Nem volt tovább bennem semmi. 30 évet tanítottam...amit lehetett, megéltem benne. Nem tudott már semmit sem nyújtani. ..viszont ami és aki én vagyok, azt nem tudtam már a tanítással együtt tovább csinálni. Október elején felmondtam. Azóta rettenetesen sokat dolgoztam, s főleg Budapesten. Hetente 1x, 2x is oda-vissza utaztam abból a kisvárosból, ahol a lakásom is van, s ez még most is így van...gondoltam, a megélhetésen túl a MAG-feladatomat is így jobban tudom ezentúl csinálni. Nem is csalódtam. Az aura-zenét egyre többen értik és kérik, hogy játsszam el nekik . A fellépések egyre gyűlnek. És megjött a következő mennyei feladat: a Magyar Szent Korona Himnusza. Éreztem, hogy most valami nagy dolog készül bennem. Méltóságot, erőt, hitet közvetít. Egy új himnusz lehetőségét, mely nem a bajra figyel, nem negatív. Kihúzhatja  a magyarságot az önsajnálat okozati állapotából, és elengedheti az átok alól a magyar népet. A szent korona elképesztő energiával jött le. Aki meghallgatja, méltán mondhatja, nagy és szent dolog született. Büszke vagyok arra, hogy én kaptam ezt a feladatot. S ezután nem volt megállás...a szent kard, a palást , a jogar és az országalma követték a korona megszólalását...így együtt A Magyar Koronázási Ereklyék c. CD december közepére készült el. Bemutatóján 7 táltos dobos élőben is dobolt a CD-n megszólaló 8 dobossal együtt. A hatás leírhatatlan...

Szent célunk, hogy az egész országban megismertessük a korona himnuszát. 

Terveim tehát eléggé meghatározóak...s most újabb energatika is, egy újabb csatorna is megnyilvánult számomra, melynek első tételét már meg is csináltam: a Kristálykoponya bejelentkezett, és az emebriség rezgéstartományára hangolódott.

Összefoglalva, hálával és bizalommal tölt el, hogy az eltelt időszak igen termékenyen érintett alkotási szempontból. Ezek a CD-k a szív-csakrát aktivizálják...és az új évben a fent említetteken kívül a napfonat-csakra fog aktiválódni...ez azt jelenti, hogy a zenék, amit küldenek, s így én ezáltal közvetíthetek, gyorsabbak, lendületesebbek, dobolósabbak, ritmikailag gadagabban lesznek...így tán több emberhez lehet eljutni, és szólni...figyeljetek...FIGYELJETEK!

Egó fajták :

Személyi egó, pár- és család egó, iskolai és munkahelyi egó, vallási és más célú csoport egó, nemzeti egó, etnikai egó, kontinens egó, sőt globálisan nézve emberiség egó is.

Létezik spirituális egó is, ami nagyon veszélyes, mert azon keresztül próbál hatni, hogy szellemi fejlődést hirdet, haladónak tünteti fel önmagát, közben pedig elvesz, tulajdonképpen egy új eszköz arra hogy valaki önmagát jó színben tüntesse föl. Nagyon terjedőben van, mondhatnám divatos eszköz…

A FÉRFIAK SZEREPÉRŐL…

A férfiak szerepe az idők folyamán különböző volt…kezdetben a genetikai rend arról szólt, hogy a férfiak legyenek harcosok, a fizikai világ megvalósítói, s a család számára teremtsék elő a biztonságot, a védelmet, az élelmet.

S ez a genetikai állapot létre is jött, s működött.

Az utóbbi időben azonban változások jeleit tapasztalhatjuk meg…a nők férfiasodnak, egyre kevésbé vannak rászorulva a férfiak korábbi szerepére, sőt, átvállalják, továbbmenve: ki is verik a kezükből e korábbi hatalmat jelentő genetikai  jogart…

A férfiak pedig ezzel egy időben lanyhulnak, puhulnak, nőiesednek, s a korábbi férfi szerepre jelen pillanatban már egyre kevesebb férfi képes.

A mindezeket megelőző, nagyon-nagyon régi, ősi androgün állapot kezd ismét beállni, amikor a  férfi és a nő nem volt külön, ismét ez az állapot bekövetkezte várható, bár nyílván nem holnap, és nem is holnapután.

Ez egy folyamat. És olyan lények kerülnek újból elő, akiknek ez nem gond…

AZ ÉRZELMEK ELNYOMÁSÁRÓL..

Ismét szokásukká vált az embereknek az utóbbi évtizedben az érzelmek egy bizonyos fal mögé, maszk mögé rejtése, ami miatt nagyon sok a későbbi probléma.

Különböző betegségek jönnek elő, amelyek a pusztulás felé vezetnek, mert az érzelmeket nem élik meg, mivel úgy gondolják, hogy ezt nem engedi megélni az ún. társadalmi hierarchikus és mindenféle szokásrend.

Minden, ami szokásból van, megszokásból, az a jelentől távol van.

Ezért a jelenbe kerülés hozhatná a megoldást.

A jelenbe kerülés egyik fő eszköze, a kreativitás.

Legerőteljesebben a művészi alkotásokbantalálhatjuk meg ezt, s a hiteles művészeknél csökkenő arányban van ez a fajta agresszivitás, ill. teljesen hiányzik.

Tehát talán nincs is szükség arra, hogy agresszívek legyenek az emberek.

ez egy átmeneti időben elkerülhető - elkerülhetetlen aztán később elkerülhető - kétállású kapcsoló. Csak sokkal egyszerűbb volt erőszakkal uralmat és hatalmat gyakorolni, mint megengedéssel, tisztelettel, elfogadással, és tűrőképességgel.

De jó jelek mutatkoznak..

Azt veszem észre, hogy ezek a dolgok polarizálódnak, s olyan mértékben polarizálódnak, hogy igazából a leszakadó lények, akik már lassan már nem emberi szinten élnek; és elég, ha bemegyünk egy általános iskolába a szünetben, s azt tapasztaljuk, hogy az őrjöngés jelei mutatkoznak. Úgyhogy lassan már nincs jelentősége annak, hogy férfiak vagy nők, fiúk vagy lányok.  Ez a magatartás, ez az állapot a szabad szellemi döntés hiányát jelenti. Ha megtanítjuk a gyerekeinket arra, hogy szellemi döntéseket hozzanak, az kihat az elme kettősségének felismerésére, a választhatóságára, akár még minőségi és működési választhatóságára is, és képesek lesznek dönteni úgy, hogy nem rombolnak, hanem eszközként használják a tudást; és akkor a testüket is tudják… végül is eszközként használni.

Én sok fiatallal találkoztam, és azt vettem észre, hogy nem vigyáznak magukra, nem tisztelik a testet, ami a lélek temploma, s ahol az oltár a szív.

 "...a NYUGALOMRÓL...

Nyugodjatok meg...fontos, hogy megtaláljátok azt a belső pontot, amit biztosnak éreztek...hogyan? miképpen?...

A test: templom, s annak oltára a szívetek.

Biztonság és nyugalom rejtezik benne.

Találjátok meg ezt a szent helyet. Ne kívül keressétek tehát a nyugalmat. 

Ha megtaláltátok a szív oltárát, akkor ülő, vagy álló helyzetben indítsatok belőle egy szeretet-sugarat a Föld közepébe. Haladjatok folyamatosan, határozottan, de szeretettel.

Amikor  a sugár megérkezett, rögzítsétek. Érezzétek, hogy összeköttetésben vagytok a Föld szívével. Se túl laza, se túl feszes ne legyen ez a sugár. Ha akarnátok, megpendíthetnétek. Gyönyörű hangon szól.

Most indítsatok egy második szeretet-sugarat a szívetekből felfelé. Áthalad a testeteken, a fejetekből továbbhaladva felkülditek. Érezzétek meg azt a távolságot, amely az előbb a Föld közepéig vezetett. Ugyanennyit haladjatok felfelé, s amikor megérkeztetek, rögzítsétek ezt a szeretet-sugarat is. Ez tehát álló helyzetben egy függőleges húr. Ezzel a két húrral már lehet játszani.

A továbbiakban egy harmadik-negyedik,ötödik-hatodik szeretet-sugarat indíthatunk a szívből...előre-hátra, balra-jobbra.

A távolság mércéje: a szíved és a Föld szíve közötti távolság.

Gondosan építsétek meg ezt a húrrendszert. Figyeljetek a húrok feszességére. Tudjátok már: se túl feszes, se túl laza ne legyen. Megérzitek ezt a minőséget. Figyeljetek a szívetekre, ahogy érzékeli ezeket a rezgéseket.

Természetesen elvileg végtelen számú irányban van mód szeretet-sugarat kiküldeni. Pusztán tudatossági szint kérdése, mennyire tudtok folyamatosan rákoncentrálni. A rögzítőpontok ezáltal egy tökéletes gömb burkot képeznek a szívetek körül a Földszív távolságában. A szívetek a gömb középpontjában van. Ez a gömb képes adóként kifelé, vevőként befelé sugározni a jeleket, információkat. Képes összehúzódni és kitágulni a szándékotoktól függően.

Ez az adó-vevő készülék alkalmas a galaktikus civilizációkkal való kapcsolat-felvételre, s ráhangolódhatunk a Teremtő Energiára.

Általa energiaforráshoz juthatunk.

A középpontban a szívetek. Emelkedett tudatszintű szeretettel koncentráljatok a gömb összes sugarára. Tökéletes egyensúlyt hozzatok létre az ellentétes irányok beállításával, behangolásával, s akkor a szívetek harmóniában él. Ezentúl, ha befelé figyelsz, megkapod a választ a kérdéseidre.

Ez....a nyugalom..." 

........................              .................................              ............................. 

AURA-ZENE

Ez a megfogalmazás Enrico-tól származik.

Jelentése: az emberi testet körülvevő aurák (négy) nemcsak vizuális rezonanciát szolgáltatnak (auralátás),hanem a rezgések harmóniája, ill. diszharmóniája Enrico számára hallható zenei rezgésekben nyilatkozik meg, s mint egy információs kódrendszer szólalnak meg.

"E képességem a hathori üzenetek közvetítése során érkezett meg számomra.

Az aura-zene előadása kétirányú lehet.

Az egyik: a pillanatnyi aura állapotot tükrözi, belevonva a múlt és jövő találkozási pontjait.

A másik: egy ideális aura állapot eljátszása annak a teljességében, amennyire a kisugárzó egészséges aurarészekből restaurálni lehet az esetleges hiányokat.

Leginkább ez a típus ajánlott, hiszen ennek az aura-zenének a hallgatása az egészséges aurát vonzza be, különösen alkalmas tehát az öngyógyításra.

Az előadás eszköze: az aura-zene egy elektromos hegedűn szólal meg, mely egy kis fülhallgató segítségével közvetlenül a hallgató fülébe kerül.

A felvétel egy mini-disc készüléken kiváló hangminőségben rögzül, s ezt a felvételt egy hagyományos CD-re írva kapja meg a hallgató.

Célszerű napjában többször is hallgatni. Nagyon jó eredmények érhetők el általa a gyógyszer nélküli kezelések sorában.

Az AURA-zene díja: 5.000.-

MAG-ZENE

Mi a mag?

A magyar nyelv: ősnyelv-lenyomat. Csodás verbális kommunikációja igen pontosan fogalmaz.

EREDMÉNY és KEZDET, KEZDET ÉS VÉG váltogatja egymást benne. Egy és ugyanaz.

Hogy kerül ide a zene? 

(Megértéséhez egy kis fejtegetés szükséges.)

Az az Isteni, Teremtői állapot, amely egykoron megvolt, (MAG volt), egy egységes, tökéletes, gömbszerű állapotban volt.

Szétrobbanásakor rengeteg szilánkra szakadt szét.

Minden emberben van egy ilyen szilánkokkal körülvett magdarab. Egyedi törésvonallal rendelkezik, mely csak azokkal a szilánkokkal forrhat tökéletesen ismét egybe, amellyel egykoron illeszkedett.

Ez viszont azt is jelenti, hogy a megértés, a MAG értése meghatározó jellegű. Ezt nagyon fontos magérteni...azért, mert a Teremtői Egység Gömbjének a túloldalán található esetleg egy másik, egy másfajta szilánk-elrendezésű magdarab (egy másik ember, aki különbözik valami módon tőlünk), attól az még az ő helyén ugyanolyan fontosságú, mint a mi szilánkmintánk. Nincs joga tehát senkinek sem senkit bármilyen okból megkülönböztetni, vagy gyűlölni, hiszen nélküle ugyanúgy nem áll össze a Teremtői Egység, mint nélkülünk, vagy bármelyikünk nélkül.

Ez tehát a magszilánkok különbözősége ellenére a közös feladat azonossága miatt alapvető. Ez az elfogadás képességét feltételezi.

Mindenkinek a MAG-ján "olvasható" a saját feladat-kódja, amely biztosítja, hogy a Teremtői Egység újból összeállhasson. Tehát egyfelől mindenkinek ugyanaz a célja, de a megoldás eszköze mindenkinek más. Ez a kód található a MAGON.

Ez a MAG-zene megadja a választ, megfejti a kódot, amivel megértheti az egyén a feladatát. Nem feltétlenül szavakkal kapja meg a TUDÁST. A felismerés megérkezik. A MAG érkezik meg. Egyszer csak nem tudja tán az illető sem, hirtelen a tudás birtokába jut, és érti, mi van a MAGON. Megérti a saját magjára vésett kódüzeneteket.

Választ ad a következőkre:

- Mi a dolgod a Földön?

- Hogyan tedd ezt a dolgodat?

- Mikor jön el az ideje?

- Milyen tudásra, tanulásra van hozzá szükséged ahhoz, hogy a Teremtői Egység Gömbjének ismételten része légy?

Ezeket az információt adja a MAG-ZENE.

.... ... ...

A MAG-zene meghallgatását megelőzi az AURA-zene ismerete. Az ideális aura állapot nem más, mint az aura rétegek harmóniája mind saját magában, mind a többi auraszintek között.

Csak az egészséges aura állapot elérése után ajánlom a MAG-zene megismerését (A MAG megismerését). Amikor ez az állapot létrejön, megérik (a mag érik), akkor a MAG-zene befogadása természetéből eredően könnyedén valósul meg.

Ez egy emelkedett állapot.

Ünnepelhetünk.

-----------------------------------------------------------------------------------------

Vegyük észre, végre valahára, hogy már majdnem elérkezett a "Mennyei próféciák" által ígért időszak. Itt áll a küszöbön. 2012 és 2020 között már a változások visszavonhatatlanul beállnak. A küszöb, vagy ha jobban tetszik, az előestéje kérem, itt van.

Mindenki tapasztalhatja a rendkívüli események sokaságát, mind a magán-, mind a közszférában. Nemcsak nálunk, hanem szerte a világon. Mindenkire hatnak a változások. Nemcsak a gyerekeken látszik, hogy teljesen mások, hanem még az "öregeken" is. Mindenki érez valami magfoghatatlant, valami kimondhatatlant. Ennek egyik jeléről már írtam egy másik írásomban, a "Mi lesz veled, homo sapiens?"-ben. Most inkább a változások csodájáról szeretnék szólni. Aki olvasta a Mennyei Próféciákat, az tudja, hogy számos izgalmas változás vár az emberiségre. A kérdés az, hogy észrevesszük-e ezeket?

Minden történés jelent valamit, a véletlenek nem véletlenek, s vezetnek minket.

Akik ráállnak, azokkal jó dolgok történnek. Még akkor is, ha éppen rossz dolognak látszik. De az átmeneti pusztán. A jó dolog éppen általa érkezik el.

Akik nem veszik észre, lemaradnak. Nos, ők látják így mindig a dolgok rosszabbra fordulását. S miután mindig rosszat gondolnak és élnek meg, egyre jobban bevonzzák azt.

Mi lehet ennek az oka?

Hát az, hogy a lemaradás, az észre nem vevése a jelenségeknek, azt jelenti, hogy nincs az illető a jelenben, azaz, nem fogja fel ezeket a jeleket, jelzéseket, melyek őt körülveszik. S mivel nincs a jelenben, erről a vezetettségéről lemarad. Pedig ezek a jelek a lehető legjobb irányba viszik.

A másik, amiért nem veszik észre a jeleket, az az, hogy nem keresik őket, ill. az sem ritka, hogy bár észlelik, de nem akarnak tudni róla, nem veszik komolyan.

Senkinek sem kell elmagyarázni, hogy pl. egy közlekedési tábla, vagy lámpa figyelmen kívül hagyása mivel járhat. Az élet útjelző táblákkal van teli. Persze ez lehet egy országúti hirdetési szöveg, vagy egy telefonhívás, vagy akár egy zeneszám részlete. Lehet egy újság címoldala, vagy egy hangos felkiáltás az utca felől. Állj meg és figyelj, tanácsolja a prófécia, nyílj meg!

A szépség és az energia csodálatos dolgokat hoz fel benned. Külön érdekes, hogy aki észleli a jeleket, és figyel rájuk, az egyre több útmutatást talál. Ezáltal mindig kap válaszokat a kérdéseire, s tudja, hogy merre vezet az útja tovább. Pusztán ki kell próbálni. Légy a jelenben, s megsokasodnak a jelzések. Eddig is ott voltak, csak te nem figyeltél eléggé rá.

Ez tehát az egyik csodás észlelet.

A másik, hogy igen nagy boldogság önti el azt az embert, aki végre adni tud. Önzetlenül. Ezt egy igen érdekes alkalommal tanultam meg. Vannak ismerőseim, akik rendszeresen eljönnek hozzám - tudván, vagy nem tudván -, hogy energával töltekezhetnek a közelemben

(néhol ezeket az embereket hívják energia-vámpíroknak), s utána elimbolyognak energiadúsan. Nem szoktam őket elküldeni, mert a reiki biztosítja, hogy folyamatosan töltekezhessek a végtelen életenergiájából. Hanem azért egy kicsit bosszantott ezeknek az embereknek a vámpírkodásuk. "Olcsón" megoldják, elmennek energiáért, mintegy bevásárolnak belőle...

És akkor kitaláltam, hogy hogyan nem tudják elvenni tőlem az energiát...ahogy meglátom az illetőt közeledni, azon nyomban ADOM NEKI, KÜLDÖM FELÉJE az energiát. Mire odaér hozzám, már maga sem tudja mit akart, egyszerűen elsomfordál...magamban nagyot mulattam ezen. Kérem, senki sem tudja elvenni az erőmet. Megelőzöm szándékában. Adom én már kérés nélkül is. Erről is szól a Prófécia. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy nem egymástól kell elvenni az energiát. Létezik magasabbrendű energia, melyet a teremtői világból és önnönmagunkból egyaránt vételezhetünk. Csak sajnos, az emberektől elveendő energiára szakosodott erőszakszervezeteknek akkor nem lesz dolguk, sőt állásuk sem...ajjaj, hova vezet ez? Érdekük, hogy az emberek bántsák egymást? Érdekük, hogy elvegyek a másiktól? De hiszen olyan sok van, hogy ezermilliárd földlakónak is elég lenne. Ez az energia végtelen!!!

Hihetetlen az emberi faj butasága! Fel kell rázni mindenkit. Az emberek egymás közti viszonya - rajzoljuk fel képzeletben - egy vízszintes irányú vonal. Olyan, mint egy mínusz jel... A teremtői, fenti világból most inkább húzzunk le egy egyenest...ez egy függőleges irányú vonal. Tegyük gyorsan erre a vízszintes negatív jelre. Nos mit kaptunk? Hé, emberek! Nem kéne már észhez térni?

Hogyan fejlődhetünk, s mi ez a "kerék"?

Egyáltalán: mi alkotja ezt a kereket?

Forog? Hogyan? Mi mozgatja?

Először is, képzeljünk el tehát egy kereket. Kör formája van - ki hinné - de...ez fontos. Ezt a kört osszuk fel 4 egyenlő részre, s írjuk bele a cikkelyekbe:

I.Q.

E.Q.

Ph.Q.

S.Q.

I.Q.= Intelligence Quotiens (intelligencia hányados)

E.Q.= Emotional Quotiens (érzelmi hányados)

Ph.Q.= Physical Quotiens (fizikai hányados)

S.Q.= Spiritual Quotiens (spirituális hányados)

Ezeket úgy vélem, nem kell kifejtenem, mindenki tudja, hogy ezek az összetevők meghatározóak. Törekedni kell rá, hogy amennyire lehetséges, egyenlő arányban legyenek jelen. Eléggé kétségbeejtő olyan emberekkel találkozni, akik valamelyest, vagy erősen aszimmetrikus tényezőkkel bírnak. A "kerék" forgása, egyenletes fejlődésünk ekkor szinte lehetetlen.

Képzeljük el, hogy valaki a reál tárgyakban (I.Q.) kiemelkedően teljesít, éjjel-nappal a szakterületén tartózkodik. Szinte soha nem megy a szabadba, nem sportol, nem edzi testét. Nem jár hangversenyekre, szavaló versenyekre. Táplálkozása alkalomszerű, esetleges, időnként ezért nagyobb mennyiséget fogyasztana(Ph.Q.) Egyszerűen nem fejleszti fel arányosan a testét az I.Q.-jához...

Sőt, mivel rengeteg időt tölt egyedül, nem alakul ki egészséges kapcsolat a társaival, s a párkapcsolati rész is elsatnyul (E.Q.)

Tudományos gondolkodása egy idő után beszorul, nélkülözi a szabad szellemiséget, a kreativitást (S.Q.).

Ez a bizonyos "kerék" akkor forog zökkenőmentesen, ha minden része egyformán gördül. Bármely rész elburjánzása, ill. satnyulása a kerék (a fejlődés kereke) eldőléséhez, végülis megálláshoz vezethet.

Tehát, ezek a tényezők alkotják a kerék folyamatos és egyenletes forgásának lehetőségét. Maradva a hasonlatnál, kell még egy nagyon fontos "kellék". Ez pedig a kerék tengelye, ami pedig biztosítja a kerék forgását. A tengely igazából a szeretetteli tudatosságot jelképezi (vagy tudatos szeretetet). Ha ezen van a súly, ezen a tengelyen, akkor a támasz a szeretetteli tudatosságon van.

Nem számít, hogy mekkora sugarú ez a kör...lehet egészen kicsi, de egyensúlyt kell csupán létrehozni. (Egyen van a súly, a tengelyen, hogy a többi rész könnyedén gördülhessen.)....

II. A "kerék" és a párkapcsolat viszonya

A párkapcsolatról szólva, a fentiek igencsak fontosak. Nyilvánvaló, hogy a tengely az, ami közös. Ha a kapcsolatot a szeretetteli tudatosság (tudatos szeretet) jellemzi, akkor az a "két kereket" biztonságosan összeköti. Természetesen, még akkor is vannak döccenők, hiszen a két kerék nem feltétlenül azonos sugarú, hát még, ha nem is igazán kerek, ami eléggé általánosan elterjedt probléma. Hol az egyik, hol a másik, harmadik, hol a negyedik eleme túlzott, vagy éppen visszafogott. Mindez azt mutatja, hogy egy kapcsolatnak igen sok fejlődést kellene hoznia (a lehetőségek tömegét) a két fél számára, mind az egyéni , mind a közös életük számára. S ha nem is sikerül teljes sikerre vinni a közös világukat, azért a törekvés mindenképpen jót tesz, s mindez ideális esetben meg is valósítható...Ha ez a kötődés-szabadság viszony harmonikus, fantasztikus kapcsolatokat lehet megélni. Bizonyos mértékben ez a minőségi kapcsolatrendszer az egyéb embertársi kapcsolatokra is igaz, nemcsak a párkapcsolatra (barátok, kollégák, rokonság).

Mindebből következik, hogy az alap mindenki számára:

a harmonikus, egyensúlyos létezés, melyet a fentiekben a kerékkel szimbolizáltam. Amennyiben az emberek jelentős része képes ezt átélni és megvalósítani, úgy hiszem, jelentős pozitív változásokat hozhatna világunk számára. Nemcsak azért fontos az egyensúly, hogy a kapcsolataink kiegyenlítettek legyenek, hanem azért is, mert ezáltal saját életünk válik minőségileg tartalmasabbá. Az a változás pedig létkérdés, hogy a külső történések ne tőlünk függetlenül jöjjenek létre, mintegy passzív élvezőjeként, vagy szenvedőjeként, hanem mi legyünk a változások okai, okozói...ellentétben a szerencsétlen flótással, akit minden szellő könnyedén odébb sodor. Ismerjük már alaposan a vonzás törvényét, melyben minden gondolati, érzelmi és hitbeli agyi hullámaink megvalósulásra törekszenek, s meg is valósulnak a dolog előjelétől függetlenül. Tehát nem mindegy, hogy mit gondolunk (hát még ki is mondunk), mert a gondolat, érzelem, hit egységes megélése olyan szintű változást eredményezhet, amit most még szinte el sem tudunk képzelni, sőt egybevágóság esetén hihetetlen módon felgyorsul megvalósulása a fizikai univerzumban.

A honlapomon - www.enricomusic.hu - 18 CD-mbe hallgathatsz bele. Természetesen meg is rendelheted, s postai utánvéttel pár napon belül eljuttatom Hozzád.

Ne felejtsd: sokféle műfaj közül válogathatsz, melyek

három nagy csoportba oszthatók:

1. Klasszikus komolyzenei CD-k

2. Klasszikus könnyűzenei CD

3. Gyógyító, meditációs CD-k

Bár sokan kérték, hogy csináljam meg a webáruházat a CD-kre, még nincs annyi megrendelésem, hogy érdemes lenne, de rajta, most majd kiderül.

Hallgass bele a CD-kbe - www.enricomusic.hu - , s rendelj mihamarabb.

Üdv 

Csakhogy mi, emberek teljesen különbözőek vagyunk.

Vegyünk alapul egy általános iskolai első osztályt. Kérdem: honnan veszi a társadalmi gondolkodás azt, hogy az osztály tanulói - mondjuk van huszonkét tanulója - egyforma képességekkel rendelkezik? Egyforma érdeklődéssel, hovatartozással, szülői házzal, egyforma személyes tulajdonságokkal, testi felépítéssel...és akkor még nem volt szó a nemi különség adta fejlődési ütem különbözőségről. Egyforma tán a biológiai test felépítésük? Egyforma tán az agyi teljesítőképességük, az emócióviláguk? Mindenkinek ugyanaz a küldetés-feladata?

NEM!

Természetesen nem arról van szó, hogy ne kelljen különböző tanulnivalókat elsajátítani, feladatokat elvégezni, megtanulni...de nem mindenki képes ugyanazt, ugyanúgy, s főleg ugyanakkor, ugyanannyi idő alatt befogadni. mert a tanulás az egy komoly játék. Játéknak komoly, megvalósításában és hatékonyságában azonban komolyan véve inkább játék. Legalábbis így lenne jó, ha lehetne. Sok helyen - a pedagóguson is múlik - már ma is megvalósul. De a többség eredménye: utál a gyerek tanulni, utálja a tantárgyat, utálja a tanárt, a taneszközeit. Utálja azt a diáktársát is, akinek viszont ez megy, mivel neki ez most éppen belevág az érdeklődési körébe, és a többi fent említett paraméterrel is rendelkezik. Pedig a tanulás élvezet. Most vicsorít rám egy csomó iskolás - képzelem. Méghogy a tanulás klassz dolog, pláne élvezet?!

Melyek a tanulás fokozatai?

1. Ismerkedés.

2. Lappangás.

3. Felismerés.

4. Anyagrész kiválasztás.

5. Gyakorlás.

6. Előadás.

Az első pont, az ismerkedés leglényegesebb eleme nem más, mint a tananyaggal való kapcsolatba kerülés pontja. Nagyon fontos pont, mivel nem mindegy, hogy hogyan találkozik a tanuló a tanulás témájával.

    Egyrészt fontos a befogadáshoz elengedhetetlen ingerfelvevő képességének optimalizálása. Ez gondos előkészítést igényel. Ha nem megfelelő állapotban vannak az érzékelők, lehetetlen a befogadás. Gondoljunk hasonlatképpen egy fényképezőgépre, mint fény-befogadó érzékelő rendszerre. Tegyük fel, hogy felelőtlen kezelője nem gondoskodott a készülék működéséről, s a hagyományos rendszerű gépbe nem tett filmet, vagy a fényviszonyokhoz szükséges fénymérő és vaku nem áll rendelkezésére, vagy a digitális gép akkujának feltöltöttsége kontrollálatlan...Nos, egy ember ennél jóval bonyolultabb előkészítést igényel...Ennek elmaradása viszont a hatékonyság romlásához, sőt egyenesen a befogadás megtagadásához vezethet.

    Másrészt a tanár részéről a téma bemutatása, tálalása szintén kritikus pontja a tananyag elsajátíthatóságának, mert itt, mindjárt az elején el lehet venni a tanuló kedvét a tanulástól, mégha az ő befogadási hajlama meg is volna.

    De nézzük pozitívan a dolgokat! Legyen úgy, hogy a tanuló felelősséggel közeledik a tananyaghoz, s befogadására tökéletesen előkészíti magát, s a tanár, egy csodálatos oktató, brilliánsan felkészült, pontosan, érzékenyen és a megfelelő módon mutatja be, sőt a lehető legtöbb és egyben a lehető legegyszerűbb eszközökkel mutatja be, mintegy demonstrálva  az elsajátítandókat. 

A második pont: a lappangás. Nos, itt van a dolog egyik leglényegibb eleme elásva...több ezer év óta a tanítás itt bukik meg a legtöbb esetben. Ez az a pont, amire az elején utaltam, miszerint az uniformizáció megbukik. Mert nincs két olyan ember, akinek ugyanakkor, ugyanabban a pillanatban, ugyanolyan módon, s teljes egészében és minden részletében megtörténik a harmadik pontban jelzett állapot: a felismerés, a megvilágosodás. Ha volna lehetőség arra (jelenleg nincs), hogy az iskolában a tanár mindenki megértését megvárja (persze nem passzív várakozást értek alatta, hanem próbákat, szótisztázást, több oldalú megközelítést), akkor... de csak akkor van esély arra, hogy a tanulás többi pontjaira térve TUDÁST nyerjen a diák.

Azonban az iskolákban most nem ez a cél. Most az értékelés a divat. Időre tudj.! És elsősorban mennyiségre fektetik a súlyt, főként adatokra. 

"Rossz tanuló vagy! Buta vagy! Féleszű vagy! Ez elmebeteg!" - hamar, már kisiskolás korában rákerülhet egy tanulóra a megbélyegzés. (Ennek negatív pszichikai utóhatására most nem is térek ki.)

A harmadik pont: a felismerés. 

Már érintettem az előző pontok magyarázatához. Annyit tennék hozzá, hogy a felismerés, megvilágosodás szoros összefüggésben van azzal, hogy a tanuló a  képességeit milyen szinten tudja a JELEN-be hozni, s milyen mélyen, kitartóan tudja fenntartani. Ez a figyelem legmagasabb foka, minek eredményeképpen a tanuló számtalan pontra (fizikai, mentális, emócionális, és szellemi szempontok felállításával, megfigyelésével és kontrollálásával) tud (látszólag) egyidőben és folyamatosan figyelni.

Ez egy állandósult, tartós és mély figyelem. Itt és ekkor születnek a felismerések.  És akkor világos lesz a tanulónak a dolog. Ez a megvilágosodáshoz szükséges fény. Ekkor születik meg egy új ötlet, egy alkotás vázlata, a teremtés vegykonyhájában járunk, ahol a Teremtőt hagyjuk szorgoskodni. Csodálatos pillanatok sora, akár egy hosszú folyamat, mint pl. egy zenemű alkotása.

A negyedik pont: a kiválasztás. 

Látszólag egyszerű. Kellő gyakorlattal valóban komoly rutint szerezhetünk ebben.

De rendkívül fontos, hogy az anyagrész kiválasztásának elsődleges szempontját figyelembe vegyük, vagyis azt, hogy a fokozatosság elvét alkalmazzuk az anyag feldolgozásában. Az anyagrészek kiválasztása a megfelelő sorrendben kell hogy történjen. S még egy fontos dolog. Addig ne menjünk tovább egy új anyagrészre, amíg ezt az előzőt teljesen meg nem értettük, nem világosodott meg,  nem lappangott eleget, s meg sem ismerkedtünk vele.

Az ötödik pont: a gyakorlás. Most, aki idáig eljutott, már nem teheti meg magával azt a luxust, nem lehet olyan felelőtlen, hogy nem gyakorolja be mindazt, amit megértett. De a kellő számú ismétlés egyénenként eltér. Van akinek 8-10 ismétlés elegendő, van akinek több tucatnyi gyakorlás sem elég az elmélyült, állandósult tudáshoz. (A memória alapvetően képes rövid-, közép-, és hosszútávú információk tárolására. Kérdés, megelégszünk-e egy rövid távú memória felállításával, ami legfeljebb a felelés napjáig tart, s a hóvégi témazáróra úgy eltűnik, mint a homokrajz.)

A hatodik pont: az előadás. Nevezhetjük felelésnek, beszámolónak, iskolai dolgozatnak, szereplésnek, szónoki beszédnek, mindegy. Ezt érdemes kipróbálni, mielőtt a konkrét megmérettetés megvalósul. Aki idáig eljutott, már tett valamit a TUDÁSért. Itt most még van mód a javításra, igazításra, korrigálásra. Általa rögzül, s nyer formát véglegesen az információhalmaz, s nyer értelmet sok olyan dolog, ami csak ekkor jelenik meg.

Talán mondanom sem kell, hogy miért van oly sok "rossz tanuló". Ezek után világossá válik, hogy számtalan buktatója van a sikeres tanulásnak, a tudásnak. Meg kell érte dolgozni. 

Ennek helytelen alkalmazása - vagy nem ismerete a tanárok és a szülők által - okozza sok ún. hiperaktív gyerek ellehetetlenülését az osztályban. Mindegyiknél megvan az a pont (vagy több pont is), ahol a hiba megtörténik, s máris kisiklott az egész... 

Mostanában elég sokan keresnek meg leveleikkel (e-mail-jeikkel), telefonhívásaikkal különféle kérdésekkel, de most, egy ideje már érezhetően hasonló kérdések érkeznek hozzám, s ezeket bizonyos mértékben kategóriákba tudnám tenni, ezért úgy döntöttem, hogy egyszerre válaszolok az azonos jellegű és tartalmú kérdésekre, ezen a fórumon, s nem a személyes levelezgetéssel mondom el az információkat.

Ez nemcsak időmegtakarítás a részemről, hanem válaszokat rejthet sok más érdeklődőnek is, azoknak is, akik nem tették fel - legalábbis hozzám nem juttatták el - a kérdéseiket.

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a médiumi mivoltomról, erről a jelenségről, valamint az üzenetekkel kapcsolatos.

Meggyőződésem, hogy mindegyikünk magában hordozza ezt a képességet, sőt a DNS-kódok sokkal többet kínálnak, mint amit mi az életünk során felhasználunk. Egyszerűen elképesztő az a luxus, ahogy a természet (a Teremtő) bánik velünk emberekkel, s még nagyobb az a luxus, ahogy mi nem élünk vele. Ez már nem is luxus...ez felelőtlenség.

A felelősség kérdése felvetődik már a születés előtti időszaktól kezdve, csakhogy ne menjek bele az előző életekbe, mert onnan is kezdhetném.

Mire is gondolok?

Először is, arra a tényre, ahogy az ember a beáramló információkat kiselejtezi. Nem tudok rá jobb kifejezést. Kidobja. Ez addig rendben is volna, hogy aztán teszi, miután megvizsgálta a dolgot, de az esetek 80%-ában (ez átlag szám) körültekintés és gondolkodás, megfontolás és utánjárás, egyszerűen érdeklődés hiányában likvidálja. (Tiszteletemet szeretném kifejezni a kisebbségben lévőknek!)

A kulcs a probléma megoldásával kapcsolatban talán a teljes szélességű és mélységű interdiszciplináris (össztudományos) érdeklődés lehetne a világ dolgai iránt, valamint az üzenetek megfejtése iránt, ill. épp az a gond, hogy a baj forrása ezek hiányában keresendő.

Az érdeklődés megléte generálja a kreativitást, melynek további érdeklődés az eredménye, egyre szélesebb körű és szintű minőségi kreativitással. Ez a szélesedő érdeklődési spirál hozza létre a különböző képességek bekapcsolódását, mintegy arra várva, hogy az ember elérje és aktivizálja ezeket a kapcsolókat. Amint ez sikerül, újabb szintekre kerülvén a fejlődés egészen addig tart, amíg az egyén erre képes. Elvileg korlátlanul...

Hol lehet a probléma, ami miatt ez az érdeklődő, alkotó életmód, életstílus nem kedvelt a ma embere számára?

Most ne menjünk messzebbre, mint egy gyermek 1 éves kora.

Mit tapasztalhatunk a családok jelentős részénél?

A szülők, megszokván kb. 1 éven keresztül azt a jelenséget, miszerint a baba a születésekor magatehetetlen, bár gyermekük fejlődése - akár tetszik, akár nem - megkezdődött, továbbra is a "tárgyi jellegű foglalkozás" szintjébe ragadva ezt folytonosnak veszik. Ez azt jelenti, hogy a saját gyermeküket nem tekintik döntésképes személynek, s tevékenységét (idejét, helyét, körülményeit és módját) nem illesztik a család programjába, ill. a gyermek fejlődését szolgáló tevékenységek sorába. Mivel e tevékenységek nem kerülnek a szülők figyelmének előterébe, a gyermek nem kap időt, helyet, körülményt, hogy megismerkedhessen a "világgal". Ezt a gyerekek jelentős részénél igazolni lehet. Ha még meg is nyilvánul a tehetsége, sőt a szülők segítik is benne, akkor az óvoda , de legkésőbb az iskolai nevelés végső csapást mér a tehetség kibontakoztatására. Ha még ezt is

"túlélte" a gyerek tehetsége, és érdeklődik is az adott dolog iránt, akkor is számtalan nehézségbe ütközik...de ez már az iskolarendszer gyökeres átszervezésének szükségességét veti fel, s eredeti témánktól egyre messzebb kerülnénk látszólag, pedig...bizony ugyanarról van szó. (folytatom)

Művészet - egy  kicsit szerencsétlen ez a szó. MŰ? Azaz nem valódi? Álságos? Művi? Mesterkélt?

Akárhogy nézzük, sajnos a szóalkotás itt nem sikerült. Mert miről is van szó? Egy adott dolog, jelenség, stb újraalkotásáról, melyet a Teremtő már egyszer megteremtett. Újat alkot valaki? Nehogy azt gondold. Semmit sem tudsz alkotni, ami a fejedben, a szívedben , a lelkedben nem született meg előbb. Ez mit jelent? Azt, hogy ahhoz, hogy gondolhasd, hogy érezhesd, hogy átélhesd, ahhoz annak már ott kellett lennie korábban. Tehát nem te alkotsz, hanem a Teremtő alkot benned. TE megteszed, amit alkot. S TE megszülöd. Azt is jobb, ha nem csinálod, hanem hagyod történni. Sőt. Létezésed maga a teremtés művészete. Meredek? Az.

Más kérdés, hogy a köztudat azokat tartja művésznek, akik megteszik ezt a teremtői akaratot, mert tehetségük, szorgalmuk, stb. erre képessé teszi őket. Vannak továbbá, akikben mindezek megvannak, de nem tudnak róla, vagy nem akarnak tudomást szerezni róla. S vannak, akik mindenáron akarják csinálni, de nem képesek egy ponton túl az alkotásra.  

Mi végre akkor a művészet? Mi a célja? Ki a célpontja? 

A MŰVÉSZET: ÚT. A MŰVÉSZ: UTAS.

Út a megértéshez, a megérzéshez, a megéléshez. Kinek a megértéséhez?

Ez az ÚT saját magunkhoz vezet, a MAGUNKHOZ. S ki a MAG? A TEREMTŐ...egy darabkája, melyet csak együtt tudunk újból eggyé alkotni. Teremtett mivoltunk továbbrugózása a küldött feladatunk, kinek-kinek a saját dolgában. (Erről már írtam másik fejezetben.)

Felmerül tehát - az előbb érintettem - az IGE különböző kifejezési módjai.

Ez nagyon fontos.

1. Kezdetben - mindenki cselekszik

    (cselekvést kifejező igék).

    Az akarat, az erőszak  erőteljes megnyilvánulása.

    Isten kezéből kitéped az ecsetet, a vonót.

2. Később - vannak, akik már hagyják a dolgokat történni

    (történést kifejező igék).

    Belátó gondolkodámód, megértésre törekvés.

    Együttalkotás a Teremtővel. 

3. S egyszer, valamikor, talán - néhányan eljutnak a létezés megéléséig

    (létezést kifejező igék).

    Teljes átadás élménye. Részvétel a teljes teremtői áramlásban.

     Isten alkot benned.